A párkapcsolaton belüli passzív-agresszív erőszak

A családon, párkapcsolaton belüli erőszak egyik nem látványos, de a fizikai bántalmazáshoz hasonló fájdalommal járó része az, amikor a partner passzív-agresszív módon viselkedik

“Vettem egy kiló almát, mert tudtam, hogy nagyon szereti. Beléptem az ajtón, és széles mosollyal mondtam:
– Hoztam neked gyönyörű, piros almát!
Ő rám sem nézett, csak annyit mondott:
– Jól tetted.
Azt hittem felrobbanok! Olyan boldogan rakosgattam a zacskóba. Mindig ezt csinálja velem.”

Állítólag az ember sokkal erőszakosabb és kegyetlenebb tud lenni a föld összes élőlényéhez képest. Ha a családon belüli erőszakok számát nézzük vagy a napi híreket olvassuk, akkor ebben van valami. A családon, párkapcsolaton belüli erőszak egyik nem látványos, de a fizikai bántalmazáshoz hasonló fájdalommal járó eleme: a passzív-agresszív. Ott lapul a háttérben. Láthatatlan, szinte alig érzékelhető, de a vége rombolás, pusztítás.

Hogyan történik?

Az egyik fél, mint ahogy a kifejezésben is utaltunk rá, a háttérben húzódik meg. tetteiért nem vállalja a felelősséget, másokat hibáztat, mást mond, mint amit tesz. Úgy tűnik együtt működik a párjával, mégis, amikor arra kerül a sor, akkor szabotálja. Röviden: mást mond, mint amit tesz, és képtelenség vele őszintén beszélni. A párját “kedvesen” megvonja a szeretetétől, azoktól az testi és érzelmi élményektől, amitől boldognak érezhetné magát.

Ugyan nem kiabál vele, mondhatni türelmes, nyájas. De belül lehet, hogy már utálja, gyűlöli a párját. Ő az, aki aranyos, kedves, másokra jó benyomást tesz.

Társasági embernek tűnik. De ha bármi gondja van a párjával, akkor azt a legtöbb esetben a gyerekekkel vagy más emberekkel, idegenekkel, munkatársakkal vagy a szülőkkel, barátokkal beszéli meg. A kívülállók emiatt őt tekintik a kapcsolat áldozatának, hiszen mennyit kell szenvednie a másik figyelmetlensége, “zűrös” viselkedése miatt. Az érzelmi hidegség, a szeretetlenség, a gépies szex ugyanolyan fájdalommal járhat a csendben elutasított személynek, mintha fizikailag bántalmaznák vagy kiabálnának vele.

Passzív-agresszív akkor is lehet valaki, amikor pl. kényszerből házasodott össze a párjával (karrier, jobb körülmények érdekében érdekházasság, számítás, jön a baba miatt kényszerházasság), és nem tud vagy nem akar kilépni belőle. Sem testileg, sem lelkileg nem kívánja a párja közelségét. Az életközösség döcögve ugyan, de halad, még a szex sem tűnik el teljesen. “Olyan, mintha…” állapot a jellemző.

A szenvedő fél nem érti, nem tudja mi történik, miért ilyen hideg és rideg vele szemben a párja. Előbb-utóbb idegessé, önmarcangolóvá, majd türelmetlenné válik. Magában keresi a hibát. Hol pitizik, hol harcol, küzd egy kis figyelmességért, szeretetért. Feleslegesen! A helyzeten, hogy őt utálja, nem kívánja, nem érez iránta semmit, ezen semmi nem fog változtatni.

Állandósulnak a veszekedések, kiabálások, és a csendes erőszaktevő végre elmondhatja: “Látod, megmondtam, milyen vagy. Hát ezért nem tudlak szeretni!” A környezet is már csak ezt látja és igazolja az erőszaktevőt. Ördögi kör. A vége a legtöbb esetben válás, de ha anyagi vagy bármilyen függőség van a partnerek között, akkor együtt maradnak, de így is várható valamilyen betegség/betegségek felbukkanása (nőgyógyászati, férfi betegségek).

Nem éri meg! A szeretetre mindenkinek joga van. Ezt az igényt senki el nem veheti tőlünk! Élj te is a lehetőséggel, amennyiben hasonló cipőben jársz! Nehéz nemet mondani az erőszakra és valami bizonytalanba lépni, de rólad van szó!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Ugrás az oldal tetejére