Szeret de nem szerelmes

“Egy váratlan beszélgetés során azt mondta, nagyon szeret, de ez már talán nem szerelem. Nem tudtam hirtelen mit mondani.”


Tisztelt Aranyos Zsolt!
Párkapcsolati problémámban kérném a segítségét. 26 éves vagyok, egy éve tart a mostani kapcsolatom. Nagy szerelemnek indult, s bár nem élünk együtt, szinte minden nap együtt vagyunk. Az elején – úgy érzem – ő többet tett bele a kapcsolatba, talán bennem is volt a hiba, hogy sokáig ragaszkodtam a korábbi társamhoz. Hiába lett annak már egy évvel korábban vége, nehezen engedtem el őt és nehezen nyitottam egy új szerelem felé. Az utóbbi néhány hónapig minden rendben volt a mostani párommal, egy hullámhosszon vagyunk/voltunk, mégis valami megváltozott. Egy váratlan beszélgetés során azt mondta, nagyon szeret, de ez már talán nem szerelem. Nem tudtam hirtelen mit mondani. Egy napig nem találkoztunk, át kellett gondolnom a dolgokat, hogyan tovább. 26 évesen nem biztos, hogy erőltetni kell egy ilyen kapcsolatot. Aztán persze együtt maradtunk, semmi nem változott, szeretetben, szerelemben(?) élünk azóta is. Részemről legalábbis szerelem, amit most érzek iránta.

A napokban felvetette, hogy megkereste egy korábbi barátnője, hogy szívesen találkozna vele. Pontosan tudom, mert ezt őszintén elmesélte, hogy arról a lányról lenne szó, akivel bár az ágyban tökéletesen passzolt minden, a hétköznapokban mégsem működött a kapcsolat. Egyrészt örülnöm kellene annak, hogy nem titokban akar vele találkozni, másrészt érzem, hogy elindult egy folyamat, aminek megjósolhatatlan lesz a vége. Valahol tudom, hogy szakítópróba ez, ha a dolognak meg kell történnie, legyen most. Megerősít, vagy éppen lázárja a kapcsolatot. Mindeközben érzem, hogy veszélyes feszegetni a határokat, de jobb, ha ez most kiderül, hogyan tovább. Nem akarok féltékenykedni, de tudom, hogy ha most megcsal, akkor valóban le kell zárnunk ezt a kapcsolatot. Ön mit tanácsol, engedjem, hogy a sors eldöntse, vagy harcoljak jobban ezért a szerelemért. Várom megtisztelő válaszát: Brigi ……


Kedves Brigi!
Amikor egy kapcsolat véget ér, és betoppan egy új „szerelem”, aki okos, kedves, szép, stb., egyszóval az “Igazi”, nehéz elhinni, hogy egyszer ez is véget érhet. Egyik kapcsolatból a másikba menekülni nem előnyös. A legtöbb esetben nem is tart sokáig. Érzelmileg nehéz gyorsan váltani, még ott tolonganak az emlékek, és elkerülhetetlen, hogy ne hasonlítsuk össze a régi párunkat az ujjal. Ezt a másik fél is megérzi. Mire sikerülne beletenni magunkat az új kapcsolatba, addigra lehet, hogy a párunk érzelmi elhanyagolás vagy türelem, elköteleződés hiányában rosszul érzi magát. Ilyenkor a hirtelen felbukkanó harmadik sokkal megértőbbnek, figyelmesebbnek és kívánatosabbnak tűnhet. Ha egy visszatérő szerelemről van szó, akkor a rossz emlékek elhalványulnak vagy színesebbé varázsolja az agyunk, csak azért, hogy elhitesse velünk, nem volt az olyan rossz, vagy ennél még az is jobb volt. Felmerül a kérdés: mi lenne, ha újra megpróbálnánk, folytatnánk?

Ha a párja valóban szereti , és komoly kapcsolatra vágyik, akkor ezt az időszakot közösen, együtt élik meg és nem megcsalásban, szakításban gondolkodva. A férfiak könnyen kísértésbe esnek, ha úgy érzik, hogy szexuálisan nem kapják meg a kellő mennyiséget. Ha napokig nincs szex, vagy nem úgy, ahogy elképzelik, akkor kezdik magukat rosszul érezni és azt hiszik, hogy a párjuk nem szereti, nem kívánja őket. Egy év még nem hosszú idő. Minden párkapcsolatban vannak hullámvölgyek. Sokan nem tudják elfogadni az életben adódó nehézségeket és kényszeresen menekülnek a fájdalmas pillanatok elől, mintha azokat el lehetne kerülni. Érzelmi hullámvölgyei mindenkinek lehetnek, de ez nem lehet ok a szakításra, a megcsalásra. Arra viszont jó, hogy kiderüljön, segítőtársai akarunk lenni egymásnak vagy sem. Érdemes lenne beszélgetniük arról, hogy miért ragaszkodnak egymáshoz, mi az, ami összeköti Önöket? A türelmet, tiszteletet, kölcsönös elfogadást mennyire tartják fontosnak? A saját érzéseit is tisztáznia kellene önmaga előtt. Egy lehetséges szakítás hatására felértékelődik a másik személye. Az iránta érzett szerelem is felerősödhet, és az érzései becsaphatják. Ráadásul a magány, egyedüllét, az újabb párkeresés nehéznek, félelmetesnek tűnhet. Javaslom, hogy ne a sors útját fürkéssze, és harcra se készüljön. Helyette üljenek le és őszintén beszélgessenek, ha szükséges, kérjék külső szakember segítségét.

“Akik mindig szerelmesek akarnak lenni, azok mindig a kapcsolat elején érzik jól magukat. Ezért rövid időn belül szakítanak, hogy egy újabb partnerrel átéljék a szerelmet, az érzést és azt, hogy megtalálták az igazit. Végül könnyen előfordulhat, hogy a nagy szerelem keresésében egyedül maradnak. Egy kapcsolatban néha fellángolunk, kicsit kiábrándulunk, néha boldogok vagyunk, máskor szenvedünk, sírunk, szomorkodunk.”

Megjelent: Lilla magazin (BORS, Dél-Magyarország, Kisalföld)